Egy hét

Helllooo!

Csak gondoltam közlöm az információt, ma megyünk apáékhoz, ott maradunk egy hétig, és nem hinném, hogy sokat fogok gépezni.... szal egy hétig nem leszek msn-en...(vagyis a jövőhéten lesz 2 hete...) :P Meg blogot sem fogok írni. Ha valami van, tessék szólni!(gondolok itt a négyes talira. pl.) Van telefon, fel lehet hívni, és lehet sms-t küldeni... :D Nah sziasztok!! :D



Boldog szülinapot, Hrau!!!! ^^

"Aki nem támad, aki csak védekezik, az már nem él, csak létezik."

Hellllooo Mindenkii!

Bocsika, nem találtam jobb címet. :D Mostanság éppen Dirty Dancing lázban égek. Mind a két film olyan..olyan király!! De a második nekem jobban bejön. :P Nah meg megnéztem az Alkonyat-Újholdat is, hát az is nagyon ott van. :D Mary majd megnézzük eggyütt is, ne aggódj! :P Nem történik velem semmi különös, úgyhogy ez a bejegyzés sem lesz még fél oldal sem.. :P Még van a nyáriszünetből kb. 1 hónap és 2 hét. Az már sajnos nem annyira sok idő. :( Még el kéne menni a Szelidire, aztán ott lenne még a sátorozás a lányokkal, remélem belefér az időbe. :D


Egyébként nekem is volt egy fura álmom, az is táborozós volt. Az én szobám volt a tábori szobám, minden ugyanúgy nézett ki mint itt. Azon kaptam magam, hogy indulunk, azt nem tudtam, hogy hova, de mindegy, aztán Kratzi felkiállt, hogy siessek. Siettem volna, csak gépeztem, és nem tudtam kikapcsolni.. :P Aztán valahogy átkerültem apáékhoz. Kinéztem az ablakon, és egy nagy medencét láttam az udvaron, benne sok emberrel, gyorsan kirohantam, és mire kiértem addigra eltűnt. És tudjátok ki jött velem szembe? Az Élő Ricsi meg a barátnője....nah ez még engem is meglepett. Hogy hogyan került oda azt nem tudom... :S :P Adtunk egymásnak három puszit (ahogy barátok szokták), aztán dumáltunk egyet, és felébrettem. Jah, és végre színesen álmodtam.. :D Annyira örültem neki! :D
Eddig, nem tudom, hogy miért, de nem nagyon álmodtam színesen, minden álmom fekete-fehér volt. :S Nah mindegy.... Msn-en sem vagyok fent mostanában. Megint nincs kedvem emberekkel társalogni.. :P Ez majd talán megváltozik. :P Nagyjából ennyit akartam! :D



byebye!

SoulxMaka

Hellloooo!!

Most cseréltem le a dizit! Nekem nagyon bejön, fekete és fehér!!!! :D Nah meg Soul-os és Maka-s... :P A kedvenc párosom a Soul Eater-ből, persze szeretem Black Star-t és Tsubaki-t is, és Kid-et, és Petty-t és Liz-t is. :D Nah meg ott van még Stein professzor, Shinigami-sama, Medusa, Chrona és Ragnarok. Szegény Chrona, mindig szekálja az a hülye Ragnarok...én már biztos megőrültem volna...de most jut eszembe, Chrona sem éppen épelméjű... Kid meg állandóan csak a szimmetriával van elfoglalva, nagyon kemény, amikor hazafut csak azért, hogy visszahajtsa a wc papír széleit...hát az kész... :P Liz és Petty..hát ők sem normálisak, az tuti. Black Star-ról ne is beszéljünk...Talán Tsubaki a csapat legnormálisabb tagja.. :D Shinigami-sama...hát no comment...Stein professzor, hát még nagyjából ő is normális. Soul és Maka pedig, hát ők, őket szeressük!! Ott van még Blair is, a boszorkány, vagyis nem is boszorkány, hanem egy varázserővel megáldott macska, mellesleg el akarja csábítani Soul-t, Maka-nak ez nem nagyon tetszik. :D Aztán Sid tanárúr, aki egy zombi...neki is vannak érdekes tulajdonságai.
Maka apukája a Halál kasza, vagyis Spirit aki még annak idején megcsalta Maka anyukáját, azóta Maka nem is tekinti az apjának, persze ő, mindig hízeleg neki...hát azok a jelenetek..most is röhögök, ha rágondolok. :D :D Nem volt normális témám, ezért csak ezt tudtam összehozni. :D

byebye!

Hazugság

Utálom azt, amikor megkérdezek valamit, de nem azt a választ kapom amit kéne. Olyan választ kapok, ami hazugság..és az jobban fáj, mintha a szemembe mondanák az igazságot, a tiszta, őszinte, talán fájdalmas igazságot. Nem kérek mást csak, hogy legyenek velem őszinték, az nem baj, ha rosszul esik, csak az igazságot szeretném!!
Ez olyan dolog amit árulásnak, vagy hátbaszúrásnak lehet nevezni. Mikor belevágnak a hátamba egy kést, és még meg is forgatják benne. Remélem, hogy aki ezt teszi most örül, hogy elpusztíthatott bennem valamit, valami nagyon fontos dolgot, a bizalmat. Amit nagyon könnyű eljátszani, de ez most sikerült... Már nem lehet visszahozni, vagy újraéleszteni, soha, soha többé. Nagyon reméltem, hogy talán észreveszik a körülöttük lévő embereket is. Az rendben van, hogy jól érzik magukat, de ne úgy tegyék, hogy az más embernek fájdalmat okoz. Vagyis megtehetik, ha már nem érdekli őket az az ember, akit a barátjuknak neveznek. De talán már nem fognak. Valahogy éreztem, hogy ez lesz a vége.

Code Geass-Mozaikdarabok:

Ahogy a mozaik darabjait összeillesztem,
egyiket a másik után,
kirajzolom a találkozásaink és a búcsúnk emlékét..

Ennek nem így kellene lennie..
Erre gondolok, miközben elalszom.
Ha felébredek, úgy érzem,
minden hiábavaló, és ez nem változik..
Nincs értelme ugyanazt ismételgetni.

Mozaikdarabokat gyűjtöttem.. azért, hogy
megtaláljam az utat a reményekkel teli jövőhöz.
Szépnek láttam ezeket a torz darabokat..

Botladozom és erősnek mutatom magam
az úton, melyet én választottam,
miközben az össze nem illő darabok szétválnak.

Ezen a világon, mely tele van az emberek
különböző akaratával, kellene, hogy legyenek dolgok,
melyeket senkinek nem tudnék átengedni..
de én csak a dolgok színezetével törődöm.

A különböző mozaikok színe és
formája teljesen elbűvölt..
A fiatal, tapasztalatlan önmagam túl sokat remélt.
A szívemen tátongó lyukba bezúdult
a szeretet kötelékében való hit..
De maradtak darabok, melyek sosem olvadnak össze.

Az ellentét gyönyörködteti a szemet, ezért nem baj,
ha a darabok fordítva állnak és egyenetlenek.
Nem fogok várni a soromra,
valahogy megtalálom majd a saját válaszom!

A mozaikdarabok tisztán tükrözik vissza
a múlt hazugságait és hibáit..
Minél többet gondolok erre,
annál inkább el akarom tüntetni őket.

Ha visszanézek, látom, hogy a kezdővonalat
még mindig nem léptem át.
Megpróbálom még egyszer összegyűjteni
az álmaimat!

Ahogy a mozaik darabjait összeillesztem,
egyiket a másik után,
kirajzolom a találkozásaink és a búcsúnk emlékét..

U.i.: Lehet, hogy ez túlzás, de most én így érzek.......

Kuroi Namida~Fekete könnyek

Fekete könnyek

Már nem is számolom, hány éjszakát
töltöttem el azt kívánva,
hogy a holnap ne jöjjön el.
A szeretetet, az álmaimat is elvesztem..
Rám zúdul az eső.
Csak állok és sírok, sírok, sírok..

Azért, hogy őszintén élhessek tovább,
mit kellene tennem?
Ha már magamban nem is, de
jó lenne, ha hihetnék valamiben.
A válasz olyan közel van. Én mégsem látom..

Fekete könnyek hullanak a szememből.
Nem maradt semmim sem,
A szomorúság elönti a szívem..
Nem tudok megszólalni,
A fájdalom betölti az egész testem.
Nem tudom elviselni. Egyedül nem..

Elfáradtam már attól, hogy
egész éjjel csak könnyeket hullatok.
Megrajzoltam az arcom.De ez nem is az enyém..
Be kell fejeznem végre, hogy mindig
mosoly mögé rejtem a gyengeségeimet.
Abba kell ezt hagynom..

Ezen a világon talán az a legnehezebb dolog,
hogy őszintén éljünk?
Ha kaphatnék tőled valamit,
jó lenne, ha nem lenne formája.
Nincs szükségem többé olyan dolgokra,
amik összetörhetnek..

Még ha fekete könnyek hullanak is
a szememből, és kiabálok..
az ismeretlen holnap akkor is megtalál.
Ha így folytatódnak tovább ezek a napok,
a fájdalmam nem fog megszűnni.
Még ha ez önzőség is tőlem,
Messzire el akarok tűnni innen..

Fekete könnyek hullanak a szememből..
Nem maradt semmim sem,
A szomorúság elönti a szívem..
Nem tudok megszólalni,
A fájdalom betölti az egész testem.

Még ha fekete könnyek hullanak is
a szememből, és kiabálok..
az ismeretlen holnap akkor is megtalál.
Ha így folytatódnak tovább ezek a napok,
a fájdalmam nem fog megszűnni.
Még ha ez önzőség is tőlem,
Messzire el akarok tűnni innen..